Borongós, hideg és szeles őszi nap. Ilyenkor még a vadak sem mozognak, mondogatom a magam vigasztalására. A rövid naphoz képest egész nagy területet járok be és csak egy nyulat meg egy baglyot látok. Viszont öt bőgőhelyet találok, amit az idén a bikák használtak.
 |
| Három fiatal fenyő van meghántva. |
 |
| Ezek a fák még egy évet ha élnek, de inkább csak sínylődnek. |
 |
| Nagyon jól látszanak még a bikának a nyomai a felkapart földön. Szépen eltakarított maga alatt. |
 |
| Jó nagy bika lehetett, mert a fa legalább másfél méterre van attól a helytől ahol állt és mégis elérte a fát rendesen |
 |
| Ezt a boróka bokrot sem kímélték meg |
 |
| Próbálok úgy fotózni, hogy vissza adja a méretet nem tudom mennyire sikerül...2,5m magasságig vannak az ágak leszaggatva. |
Ismét találok medve nyomokat az úton. Ez nagyobb mint a múltkori volt. Szerencsém nincs a tulajdonoshoz, pedig eléggé figyelőzök.
 |
| A hátsó lábával belelépett az első nyomába. |
 |
| Nyomát nem csak az út porában hagyta, hanem egy fatörzsön is ahol lárvák után kutatva leszedte annak kérgét. |
Néha-néha kibújik a nap a felhők mögül és látok egy kis kék eget. Egy ilyen alkalmat használok ki és leülök pihenni, no meg ebédelni sem ártana.
 |
| Minden csupa sárga és barna, kivétel néhány fehér fatörzs. |
 |
| A fagyott levelek zizegve hullani kezdenek már akkor is, ha egy kis szellő érinti őket. |
 |
| A párában néhány templom fehérlik. |
 |
| Lassan jön a tél, a fák tetejéről a dér már nem akar olvadni. |
 |
| Vöröss szederlevél... |
 |
| ...kivirágzott Bábakalács... |
 |
| ...kásás hószemcsék az avaron, visszavonhatatlanul elment a nyár. |
 |
| Mátyás (Szajkó) madár kísér el egy darabon ágról-ágra ugrálva, és közben fennhangon hírül adva az erdő lakóinak, hogy ember jár a környéken. |
 |
| Haza fele ismét giccses naplementét fotózok, nem hagyhatom ki a színek miatt. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése