Erdei sorozat - Forest series





RENDELHETŐ!! a laszlogal82@gmail.com vagy tel: 0741530656 Hívjon most!
Magyar és Angol nyelven, ugyanazon DVD-n
AVAILABLE NOW!! in laszlogal82@gmail.com or tel: 0741530656
English and Hungarian on the same DVD
"A történetek a Felső-Háromszéki-medencében játszódnak.
Olyan látásmódon keresztül láthatjuk az erdei élővilágot, amihez majd testközeli jelenlét szükséges. Szó esik az embereknek a természethez való viszonyáról és arról, hogyan kéne viselkedni ahhoz, hogy a természet befogadjon. A primitív állatok azon szokásaiból és viselkedéseiből emel ki néhányat, amelyeket a fejlett emberiségnek nem ártana újratanulnia vagy éppen elgondolkodnia azon, hogy az mennyire helyes a mindennapi életben. A felvételekhez semmilyen ember által alkotott létesítmény nem volt használva és esélyük volt az állatoknak mind az elmenekülésre mind pedig a támadásra. A figyelmes nézők láthatnak és hallhatnak, olyan KIS részleteket, amelyek NAGY félelmeket oszlathatnak el."
A sorozat folytatódik!


2011. december 22.

Őzek

Sötét van, a városban most kezdenek az emberek ébredezni. Fények gyúlnak szép sorjában az ablakokban. Ritkán járnak az autók is, és abbol a kevésből sem akar felvenni egy sem. Jó fél óra telik el mire meglátom az első buszt és még ugyan annyi mire felvesz egy munkába igyekvő atyafi. Keresztül megyek a falun és nekivágok az erdőnek, még mindig sötét van...azért jövök hétközben mert akkor kevesebb kiránduló zavarja az erdő csendjét, gondolom én...mikor utol ér három kutya, és pár másodperc múlva a lihegő gazdájuk- reggeli kondi edzésüket tartják és egyuttal zöldágat is vágnak az erdőből! Reménykedem, hogy nem pont oda igyekszik ahová én akarok menni, de tévedek, pár perc beszélgetés uán tovább fut és pont abba az irányba veszi az utját! Ennyit a hétköznapokról... Na de semmi gond, elég nagy az erdő mindenki elfér benne. 
Az erdő szélén citromsármány reggelizik javában mikor oda érek.  Mivel az erdőben még sötét van, ezért eltöltök egy kis időt vele. 


Viszont hiába várom a felkelő nap áldásos fényét az nem fogja a mai napomat beragyogni. Szépen hull a hó és olyan vastag a felhőtakaró, hogy egy csepp fény sem tud áttörni rajta. Bemegyek az erdőbe, túlmegyek a sportos ismerősöm nyomain, pár száz méter után elhagyom az össze-vissza bóklászó  kutyái nyomát is.
Szűz hóban haladok tovább mikor kopogtatásra leszek figyelmes, egy harkály az, elindulok a hang irányába.
Egy fekete harkály szorgosan szedi le a kiszáradt cserefa kérgét. Amennyire tudok közel megyek és reménykedem, hogy van elég fény a filmezéshez.

Majd minden képen el van mosódva a madár a fény hiányában, ez sem tökéletes...

Más vadnyom hiányában őznyomokat kezdek követni, reménykedve a sikerben. Pár óra nyomozás után rátalálok az őzekre. Még egy szük óra mire a közelükbe férkőzöm. Sok idő mert kevés a takarás és három fekvő őzről van szó amik "több szem többet lát" alapon könnyen észrevehetnek, ez persze előbb-utóbb be fog kövekezni. Mindjárt dél van és még mindig annyi fény van mint hajnalban.


Filmezem őket, de lehetetlen helyzetekből. Végül is az utoló pár másodperc a leg mutatósabb, egy kérödző őz nem mozog sokat.

Felfedezek még egy őz csoportot, sajnos ők is észrevesznek engem, ezért úgy kell követnem őket, hogy sokáig tudatában vannak más élőlény jelenlétével. Miután megnyugodnak van amelyikük lefekszik, van amelyik ennivalót kezd keresni a hó alatt. Elindulok csendben feléjük, persze rálépek egy ágra és meghallják, de mivel a hó súlya alatt máshol is törik ág, ez még nem zavarja őket. Lassan elég közel érek hozájuk a fotózáshoz és filmezéshez. Az egyiküket nem találom, pedig fontos lenne mind a hármukat szemmel tartani. Az ágak közül kilesve veszem észre , hogy az egyik végig látta a lábamat amíg errefelé settenkedtem, de zavartalanul folytatja az emésztés hosszú műveletét.


Most, hogy tudom, hogy figyelnek még az eddigieknél is hosszabb munka másik fedezéket keresni. Végül annyira közel kerülök, hogy nincs választásom és kénytelen vagyok a nyílt terepen közeledni feléjük. Mindig azt tartotam, hogy az őz bamba állat és ez megint kezd bebizonyosodni.


Ez a másik őz (közben megkerült a harmadik is, egy fa mögött fekszik és ellenkező irányba figyel) az elejétől fogva gyanakszik valamire de nem tudja mire. Ezért úgy dönt, hogy tettetve az unottat másik megfigyelő helyet keres.


Felkel fekhelyéről, átsétál előttem, miközben pár levelet kiszed a hó alól, és lefekszik velem szemben. Most már nem tudok mozdulni, semmi nincs kettönk között és folyamatosan figyel, néz (de szerintem nem lát) miközben folytatja a kérődzést.



Természetesen terepszínü ruha van rajtam és nem piros kardigán... Féllábon, kétrét görnyedve kb. fél órát bírtam ki és most muszáj lassan kiegyenesednem, minden porcikám fáj és reszket a lábam. Ez a mozdulat, habár lassu, mégis felkelti a figyelmét.


Most betud határozni pontosan. Már ideje...órák óta mellettük vagyok!! ...és, igen...lassan felkel és színlelt nyugodtsággal elindul a másik irányba. Pár méter után kezd el riasztani csak és ekkor indulnak el a többiek is utána...persze fogalmuk sincs mi történt...

2011. december 13.

Torjai hágó

Reggel van, hideg, nyirkos, csúszós reggel. A bicikli kerék nem szereti a jeges utat, csuszkál mindenfelé, megtesz minden, hogy ledobjon magáról. Lenyomódott köd fokozza a hűvös hangulatot.

A mackók már javában keresik a telelő helyüket. Eljött az idő mikor az élelem megszerzése több energiát vesz el mint amennyit nyújtani tud.
Mackó sétált erre az éjjel
A felkelő nap vöresre festi az erdőt
 Az első nap semmi említésre méltó nem történik, csak úgy múlik az idő és hallgat az erdő...és lemegy a nap, helyét átadja a holdnak.
Másnap, más hely...kilátás az ismert turisztikai látványosságokra.
Bálványosi hotel
Bálványos vára
Az erdőben odvas fák mesélnek a régi időkről. Sok mindent láttak, sok mindent megértek és főleg: sok mindent túléltek. Hatalmas törzsük belül üres, otthont adva nyusztoknak, denevéreknek, ízeltlbúak egész seregének és még folytathanám a sort. 



A nyíres szélében egy régi magasles, egyik tartó lábát kikezdte már az enyészet, nem tanácsos felmenni rá. Kár, hogy már nem foglalkoznak vele, pedig jól néz ki, van formája nem úgy mint az újaknak.
Még egy nap eltelt.

Egy újabb reggel, újabb reménység. Az idő kedvező, van fény bőven, remélem lehetőség is lesz. Utunk egy közkedvelt fa mellett visz el, amit vaddisznó, szarvas és medve egyaránt használt.

A képen a gyantába ragadt medveszőrők láthatóak.
Tovább haladva a nagy csendet játszadozó szarvastahenek zavarják meg. Megjött a lehetőség és ki is használom. Amilyen figyelmes a szarvas nem lesz könnyű dolgom és mivel hatan vannak  hatszor nehezebb a feladatot végrehajtani. Az avar persze recseg, az a kevés hó ami volt elolvadt és felszáradt. Lépésről-lépésre haladok feléjük- nem méterről-méterre inkább centiről-centire. Probálkozásom sikerrel jár, a lehető legközelebb férkőzöm hozzájuk. 
A tehén és borja kölcsönösen tisztogatják egymást

Mintha gyöngyel lenne kirakva.
Farkasnyom

2011. december 10.

A patak mellett

Eljött az ideje, hogy Morzsinak bemutassuk miért is lett kitalálva. Miért olyan amilyen, miért rövidek a lábai, hosszú a dereka, erősek a tappancsai,... Előre kissé idegenkedett a sötét likak feneketlen mélységétől, de lassan megszokta. Még eggyelőre nem megy be egészen a végéig, a rókáig, a borzig vagy a vadmacskáig, idő kell neki.

Csak a szemei látszanak ki.
Ezt szereti: nyakig besározni magát.
Egy kismadár kiváncsian nézte az ügyködésünket a föld alatt.
Hatalmas Süntök "koloniába" gabalyodtunk bele.

2011. december 7.

Bodoki hegység

Ezekben az erdőkben már jártam többször, igaz, általában a hegység keleti oldalában és a főgerinc egész hosszában. Ezen alkalmakkor, mivel két napról van szó, eljuttam a tulsó oldalra is. Na persze nem mondhatom, hogy teljes egészében bejártam, mert nem lehet, de voltam...

A frissen esett hó rátapad mindenre.
Volt, hogy a Napot nem láttuk egész nap.
Volt, hogy az erdőben sem láttunk, főleg ha már sötétedni kezdett.
Úgy is volt, hogy az orrunkig sem láttunk órákon keresztül.
Jártunk sötét erdőkben...
Ez a kép délben készült...és nem sötétítettem rajta.
A hegy lábánál sokkal barátságosabb világ fogadott.
Mindennek ellenére, volt szín a vakítóan fehér tájban.
Galagonya bokor
Pár pillanatra ránksütött a Nap.
Egy matuzsálem
Az élet nem állt meg a cudar idő ellnére. Enni vagy nem lenni...a lét a tét.
Róka nyom
Nyúl nyom
Egy tökéletesnek mondható vaddisznó nyom.
Uráli bagoly lesi az erdei pockokat.
Fekete lovag virít a fehér fán...

2011. december 5.

Baróti hegység

Három nap egy olyan hegységben ahol eddig csak átutazóban jártam. Szép, nagy erdőség borítja a területet, ha nem lenne annyi fakitermelés egy összefüggő vadonnak tünne az egész. Kézdivásárhelyről sajnos nem könnyű a megközelítése, hajnalok-hajnalán kell indulni ahoz, hogy mire a nap felkel oda lehessen érni.

Sepsiszentgyörgy reggel
Meglepődve láttam, hogy mennyi lombhullató fenyő van ezen a vidéken. 
Így, késő ősszel érdekes sárga színt öltenek magukra. 
A lehulló tűlevelektől a talajt borító hó alig látszik.
A farkas nyoma csak a tülevelek alrébb húzása után válik teljesen láthatóvá.
Szerintem!: teljesen törvénytelen cigányfalú alakult ki az egyik völgyben.
Az erdő csendjét, nyugalmát zavarják és amit csak lehet azt vesznek el az erdőtől...és nem csak a nemidénbarnulttestvéreink a tettesek.
Őz maradvány
Az erdő a sok kihasználást még bírja és igazán szép arcát fordítja felénk ahol teheti.
Szép szálerdő
Egyik gerincről a másikra...
A gerinceken méretes pusztákon lehet tekeregni 

Kecskerágó
Karácsonyi hangulat
Medvenyom a friss hóban
Rókanyom
Ezen az úton három mackónak a nyoma volt látható.
Medvebocs nyoma
Róka
Rókák által használt, elhagyot borzvár
A medve élelem után kutatott.
A karmok nyoma jól kivehető
Mickey
Foltos szalamandra

Megpróbálom visszaadni az aljnövényzet sűrüségének érzését, látványát. 

A kilátás innen más hegységekre lenyűgöző.

A Bucsecs a hátérben, a Keresztény havas előtte.