Wild Transylvania - I.rész- Erdei álom





RENDELHETŐ!! a laszlogal82@gmail.com vagy tel: 0741530656 Hívjon most!
Magyar és Angol nyelven, ugyanazon DVD-n
AVAILABLE NOW!! in kantalaci@yahoo.com or tel: 0741530656
English and Hungarian on the same DVD
"A téli történet a Felső-Háromszéki-medencében játszódik.
Olyan látásmódon keresztül láthatjuk az erdei élővilágot, amihez majd testközeli jelenlét szükséges. Szó esik az embereknek a természethez való viszonyáról és arról, hogyan kéne viselkedni ahhoz, hogy a természet befogadjon. A primitív állatok azon szokásaiból és viselkedéseiből emel ki néhányat, amelyeket a fejlett emberiségnek nem ártana újratanulnia vagy éppen elgondolkodnia azon, hogy az mennyire helyes a mindennapi életben. A felvételekhez semmilyen ember által alkotott létesítmény nem volt használva és esélyük volt az állatoknak mind az elmenekülésre mind pedig a támadásra. A figyelmes nézők láthatnak és hallhatnak, olyan KIS részleteket, amelyek NAGY félelmeket oszlathatnak el."
A sorozat folytatódik!


2012. október 22.

Egy kis virág a hegyen

Kárpátkanyar, Csukás hegység. Ellátni messzire, nem mosódnak össze a hegyek s a völgyek, egy újabb indok amiért szeretem az őszt. 
Ha a hegy fele fordulunk, ahová jöttünk, mindenféle sziklaalakzatok tornyosulnak az ég felé. Ez a jellegzetessége ennek a hegynek, és persze a szél. 
 Térjünk vissza az elejére. Amint az út kezd behatolni a hegység felé vezető völgybe, egyre sárgább, majd vöröses színű lesz az erdő. A felkelő nap fényeit átengedik az egyre gyérülő lombok.

Hiába, hogy jó lenne sietni egy kicsit, mikor kiérünk egy legelőre lecövekelünk. Hirtelen nem az lesz a lényeg, hogy feljussunk, hanem az, hogy minél hosszabb ideig csodálhassuk a tájat.  A távoli, köddel teli völgyek, az előttünk álló csipkés hegygerinc, a minket körbevevő, sokszínű erdő és a talpunk alatt lévő zöld ... mi más kellene ...?
... mondjuk egy régi, elhagyott ház?!
Nagyon eltudnék itt képzelni pár napot. Végig nézni ahogy a levelekből avar lesz, amint esténként a köd felemelkedik a völgyekből és ahogy visszahúzódik minden reggel, végig követni a változásokat.  Reszketve várni az első napsugarakat egy emlékezetes fénykép kedvéért. Miért reszketve, mert kivárnám az utolsó pillanatot a meleg hálózsákban és már nem lenne időm felöltözni.
Régi, kidőlt-bedőlt falu ház, mégis értékesebb sok, vagyont érő épületnél. Kellemes érzés megérinteni a régi faanyagot - még mindig olyan a tapintása mintha élne, és mikor kinézünk az ablakon ...
 Az ösvényen Őszi kikerics árválkodik. Az első gondolatom: "pont az ösvénybe kellett nőjél?! itt könnyen eltaposnak...!" Azonban, miután szétnéztem, máshogy vélekedtem: "lehet rövid életed lesz, de az csodás!" Mit gondolhatnának a fajtársai, lent a mezőkben, ahol minden "normális" kikerics éli mindennapjait? Ahol védve vannak az időjárás viszontagságaitól, az emberi kezektől, mert ugyebár ,ahol tömeg van ott kevesebb az esély arra, hogy leszakítsák. Nos, ezek a "normális" kikericsek sokkal ,de sokkal nagyobbak, mert biztosítva van a megélhetéshez szükséges környezet. Még ilyen száraz időben is, mert odalent sokkal több pára csapódik ki és a nap melege sem égeti őket sokat. Itt fent viszont minden más, semmi sem "normális". Nincs annyi pára, hidegebb van, a szél is sokkal erősebb és a nap melege még mindig elviselhetetlen. Viszont cserében olyan dolgokat lát amiért megéri élni.
"Senki nem mondhatja meg, hogyan és hol éljek!!"
Látja a természet kimeríthetetlen szobrászati képességét.
Ellát messze a völgyekbe. Tudomást szerez arról, hogy nem csak fent van, hanem van lent is.
Nem érdekli, hogy egyedül van ... mindig kerül valaki, aki rácsodálkozik, hol irigységből, hol szeretetből.

Felfogja, hogy nem Ő az egyedüli ezen a világon, érzékelheti nap mint nap, hogy nálanál sokkal nagyobb erők léteznek. Tudja, mindennek és mindenkinek megvan a maga helye a természetben.
Tudatában van annak, hogy messziről minden szikla egyforma ...
                 ... és annak is, hogy a szikla sivár, de mégis meghatározza a táj jellegét, része a körülötte nyüzsgő életnek.
Azt is észreveheti, hogy a piros nem mindig ugyanolyan piros. Reggel fényesebb, ha van rajta néhány harmatcsepp, délben fakóbb és késő délután mélyvörös lesz belőle.
Tudja, amit mindenki megnézhet, azt Ő másként látja, mivel nem rohan.

Olyan jelenségeknek tud szemtanúja lenni, amelyeknek csak ilyen életfeltételek mellett lehetséges. Látja amint a lemenő nap szinte erőszakosan festi át a hegy minden elérhető négyzetcentijét a saját színeire.
Ha véletlenül (mindig) belenéz a napba, a szeme megtelik könnyel és fura karikákat lát, de mosolyog rajta, mert közben tudatában van annak, nem hagyta ki az alkalmat, hogy végignézzen egy elgondolkodtató légköri jelenséget. Ennyivel is gazdagabb lett...

... és mikor leszáll az est elgondolkodhat az egész eltelt napon. A gondolatai együtt szállhatnak a hegygerinceken áthömpölygő köddel.
Hálát adhat, hogy ismét túlélt egy csodálatos napot. Mert minden nap csodálatos, csak meg kell látni benne a szépet, és Ő mindig azt keresi, mert tudja, hogy nincs ideje haragudni a szélre, mert fúj, haragudni az esőre, mert elmoshatja a táptalaját... csak a szépet keresi, mert akármikor eltaposhatja Őt egy figyelmetlen, meggondolatlan bakancs ... 

6 megjegyzés:

  1. Gyönyörű történet csudaszép képekkel! Igazi élmény volt reggeli kávé helyszínének. Köszönet érte!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én köszönöm a látogatást, legyen máskor is szerencsém. Örülök, hogy kellemes környezetet tudtam teremteni a reggeli mellé.

      Törlés
  2. Inspirált megközelítése a túraleírásnak. Grat .. lettek jó fotók .. van amivel később feleleveníteni a kikerics ezen napját!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi.
      Fő a változatosság... Ha én nem teszem, akkor ki fog megemlékezni a kikericsről?

      Törlés
  3. Nagyon jó kis írás és mint mindig, igen szépre sikeredett képekkel megtűzdelt bejegyzés!! A mesébe illő tájhoz megteremtetted a mesét is...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm és nagyon remélem, hogy a képek tényleg megérdemlik a dicséretet...

      Törlés