Sötét van, a városban most kezdenek az emberek ébredezni. Fények gyúlnak szép sorjában az ablakokban. Ritkán járnak az autók is, és abbol a kevésből sem akar felvenni egy sem. Jó fél óra telik el mire meglátom az első buszt és még ugyan annyi mire felvesz egy munkába igyekvő atyafi. Keresztül megyek a falun és nekivágok az erdőnek, még mindig sötét van...azért jövök hétközben mert akkor kevesebb kiránduló zavarja az erdő csendjét, gondolom én...mikor utol ér három kutya, és pár másodperc múlva a lihegő gazdájuk- reggeli kondi edzésüket tartják és egyuttal zöldágat is vágnak az erdőből! Reménykedem, hogy nem pont oda igyekszik ahová én akarok menni, de tévedek, pár perc beszélgetés uán tovább fut és pont abba az irányba veszi az utját! Ennyit a hétköznapokról... Na de semmi gond, elég nagy az erdő mindenki elfér benne.
Az erdő szélén citromsármány reggelizik javában mikor oda érek. Mivel az erdőben még sötét van, ezért eltöltök egy kis időt vele.
Szűz hóban haladok tovább mikor kopogtatásra leszek figyelmes, egy harkály az, elindulok a hang irányába.
Egy fekete harkály szorgosan szedi le a kiszáradt cserefa kérgét. Amennyire tudok közel megyek és reménykedem, hogy van elég fény a filmezéshez.
 |
| Majd minden képen el van mosódva a madár a fény hiányában, ez sem tökéletes... |
Filmezem őket, de lehetetlen helyzetekből. Végül is az utoló pár másodperc a leg mutatósabb, egy kérödző őz nem mozog sokat.
