Rovarok, Gombák, Virágok, Szarvasok, Vaddisznók, Farkas

Ez a hónap a természet megfigyeléséről szólt. A National Geographic érkezését várva, aprólékos terepfelmérést kellett végezni. Mivel nagy szerepem volt ebben a munkában ezért kilenc napig reggeltől-estig és estétől-reggelig az erdőben tartózkodtam, egyfolytában. Vagy egyedül, vagy a Transilvanian Wildlife Project csoport többi tagjával. Ezen kívül még persze számos napot és éjszakát töltöttem a természet lágy ölén medve és farkas után kutatva. Hat nap és három éjszaka eredményeként filmezhettem életemben először farkast. Igaz csak egy percre de megérte azt a hat napot, sőt...Ebből a percből vágtam bele pár másodpercet a következő bemutató filmben. Ebben a filmben még lesznek fiatal medvék is. Ezeket estefelé pillantottam meg, ahogyan a szemközti oldalban élelem után kutatnak. Úgy gondoltam utánuk eredek és majd meglátjuk mi lesz. Sikerült elég közel menni hozzuk, nagyon is közel. Mikor hirtelen irányt váltottak nem volt már időm alkalmasabb fedezékbe vonulni, ezért a sok fa miatt kevés látszik belőlük.

Reggel a függőágyban

Hajnalban a felszálló pára

Nyári borongós nap

Hatalmas méreteket elért Pisztric gomba

Ebben a pár hétben nagy szerencsénk volt a szarvastehenekkel és borjaikkal. Az alábbi fotó a filmből van kimerevítve, ezért a képek silány minősége.

Fiatal siklóba botlottunk egy erdő szélén

A segítsegünkre volt egy profi fotós is, Victoria Hillman, aki minőségi fényképeket készítve dokumentálta az eseményeket. Az ő kedvencei a bogarak világából kerülnek ki, nem csoda hát, hogy ránk is ragadt ebből a csodálatból. Ennyi rovart nem fényképeztem eddigi pályafutásom során.

Egyik túránk alkalmával két felállított csapdára találtunk. Az első nem volt veszélyes az emberre nézve, de a második, egy tányér csapda már igen. Mindkettőt elhoztuk.

Drótkötélből készített hurok a vadcsapásba helyezve.

Hajnalosan, kissé elázva

Ezúttal lehet, hogy túllőtt a célon a pók? Mintha kissé nagyobb lenne a szeme mint a szája...

Lelket gyönyörködtető látványban volt részünk egy párás hajnalon

Nem felejthetem ki ezt a kiváncsi őzet sem, hiszen sikerült egy nagyon közeli találkát összehozni vele.

Vaddisznó dörzsfa. Ehhez dörzsölik magukat a vaddisznók feredés után, ugyanakkor a vadkanok szívesen hagyják hátra agyaruk méretének és erejének jelét.

A sors úgy hozta, hogy egy vaddisznó nyomába szegődhettem...ez abból állt, hogy igyekeztem lépést tartani az egész éjszaka tartó falatozásból fekvőhelyére igyekvő állattal. Ügyelve szélárnyékra, csendben járásra, mindvégig láthatatlannak maradva és persze még ott volt a kamera is, ami ugye nem mozoghat, mikor kell filmezzen és még sorolhatnám.

Egy lepke faj

Ebbe a sózófába rég nem tettek sót, de a sótartalom így is magas benne. Ezért az állatok még mindig nyalogatják, rágják és kaparják míg teljesen fel nem morzsolják.

Egy éjszaka alatt lépett a nyomunkba egy borz és egy medve, minden megvan ezen a képen ami a méret és a különbség tevéshez kell.

Nagyon sok időt töltöttem ezzel a gyíkkal, míg sikerült rábírnom egy portré fotózásra.

Him szitakötő őrködik mig nősténye lerakja a petéket.

Az álló viz felületén lebegő falevelekre tapasztja a jövő generációját.

Fekhelyéből felzavart varangy.

Tüskegomba

Belseje akár egy fantázia béli bolygó felülete.

A többi fotó